AZ AMERIKAI ŐSHONOS NYELVEK ROKONSÁGA A MAGYAR NYELVVEL

A feltevés szerint a Magyar ősnyelvet évezredekkel ezelőtt a távoli múltban Európa középső - keleti , valamint Ázsia nyugati területein beszélték . A fő központi kialakulási területe a Kárpát - medence és a Kaszpi - tenger közti terület , amelyet  megerősítenek , alátámasztanak a genetikai vizsgálatok eredményei
( mai Magyar lakosságban a mtdna Y kromoszóma eu18 és eu 19 Ős-Európai  gén 73,3 %-os
előfordulása ) .
Ez a központi területi elhelyezkedés az egyik ldehetséges  magyarázata a számos nyelvtani és szóbeli egyezésnek , hasonlóságnak az Uráli , Altaji , Indoeurópai és egyéb nyelvcsaládok nyelveiben a Magyar nyelvvel .
Az Ősmagyar nyelv nagy hatást gyakorolt a területileg szomszédos Ugor ( Manysi és Osztják ) , a Volgai Finn ( Cheremisz , Mordvin , + Muroma , + Merja ) nyelvekre .
Azonban az ősmagyar nép nemcsak nyelvi nyomást gyakorolt a szomszédos népekre , hanem egyben át is adta kultúráját .
A mai Erdély területén létezett Kőrös kultúra i.e. 8000 - 7000 és az azt követő szintén az Ősmagyarhoz köthető kultúrák sok jelentős kiemelkedő kulturális eredményt hoztak létre ( szarvasmarha háziasítása , gabonanemesítés , képírás , fém és ötvösművészet ....... ) hozzájárulva  az emberiség kulturális felemelkedéséhez .
Valószínűleg a túlnépesedés hatására i.e. 6 - 5000 közt meginduló kivándorlási hullámok  Erdély és a mai Magyarország területéről  keleti irányba i.e 5000 körül eléri a Kaszpi - tenger és az Aral - tó térségét ,  i.e. 4500-ban Kréta szigetét ( Minószi kultúra i.e. 4500 - 3600 )  , Mezopotámiát (  Sumer - Uruk kultúra i.e. 3500 ) , Egyiptomot  i.e. 3300-ban   ,  Indiát (  Harappa kultúra i.e 2800 ) , Kínában   i.e 2500 Jangce folyó és  i.e 1400 városok Belső - Mongóliában amiket a Kínai tudósok egyértelműen a Hunok városainak tartanak .
Az Ősmagyar nyelvi eredetű szavak ma is kisebb - nagyobb mértékben megtalálhatók a Föld nyelveiben .
Ami elgondolkodtató eljutott az Amerikai kontinense is .
Kifejezetten nagy számban fordul elő a nyelvészek által régebben Macro - Penutiannak nevezett nyelvi komplexum nyelvcsaládjainak a nyelveiben .
Ezek a nyelvcsaládok területileg a Csendes - Óceán parti területein északon Dél - Alaszkától délen Közép - Chiléig helyezkednek el .
A Macro - Penutian mint bővebb fogalom Edward Sapir Amerikai nyelvész nevéhez kötődik .
Edward Sapir 1909 - 1920 Penutian + Mayan + Mochican + Chipayan + Araukan
Schmidt 1926 Mochica + Yunca + Tallán
Johnson 1940 penutian + Macro-Mayan + Mochican + Chipayan + Araukan
Mason 1940 Penutian + Mayan
Benjamin W. Horf Penutian + Macro-Mayan + Mochican + Chipayan + Araukan
Trabers - Harbers 1958 Penutian + Mayan
Hamp 1971 Mayan + Araukan
Woegelin 1972 Mayan + Araukan
 Stark 1972 Mayan + Chipayan + Araukan
Otto von Sadovszky Kalifornia - Penutian + Ob - Ugrian
Croese 1989 Mayan + Araukan
Cshurr 1990 Penutian + Mayan
Torroni 1992 Penutian + Mayan
Campbell 1993 Mayan + Chipayan
Astra 1997 Sumer + Chipayan

http://tttindigenas.blogspot.hu/2012/07/a-kaliforniai-penuti-maja-mocsika.html

A Penutian egység Kalifornia Penutian nyelvei fonológiailag nagy mértékben egyeznek a Macro - Mayan
( Mexican Penutian ) nyelvekkel , valamint a Mochican ( Chimúan ) , Chipayan ( Uru - Chipaya ) és a Mapuche nyelvcsaládok nyelveivel .
Ezenfelül  megtalálható több száz azonos jelentéssel bírószó a nyelvcsaládok nyelveiben amik igazolják az azonos eredetet és egy távoli közös alapnyelv létét .
A kuriózum , hogy ezek a szavak nagy része , melyek a Macro - Penutian nyelvtudományi komplexum tényét is bizonyítják , megtalálhatók a ma Közép - Európában élő Magyar nép nyelvében .
A fonológiai és a szóhasonlóságokon kívül számos nyelvtani egyezés is található . Ezek igazolják , hogy ezen nyelvcsaládok ( 5000 éve,  ) egyetlen egy közös nyelvből erednek . Ez a nyelv az Ősmagyar .
Az Ősmagyar nép több hullámban érkezett az Amerikai kontinensre és az ott élő népekre nyelvi és kulturális hatást gyakorolt .
A nyelvészek által rekonstruált Proto - Kalifornia - Penutian alapnyelv  a feltevések szerint 4500 - 5500 éve , a Proto - Mayan 4500 - 5000 éve érkezett a mai területére .
Az Ecuadori Valdívia és más ősi kultúrákban számos Ősmagyar kulturális hasonlóság található .

Ősmagyar kulturális hatás az Ecuadori Valdívia kultúrában :
http://tist-fla.blogspot.hu/2013/06/osmagyar-jomon-kulturalis-hatas-az.html
Miwok indiánok történelme :
http://tist-fla.blogspot.hu/2012/07/miwok-indianok-tortenelme.html
A Mochica nép történelme :
http://tist-fla.blogspot.hu/2012/11/a-perui-mocsika-nep-tortenelme.html
Uru - Chipayan nyelvek :
http://tist-fla.blogspot.hu/2013/03/uru-chipaya-chipayan-pukina-nyelvek.html
A Mapuche nép , nyelv történelme :
http://tist-fla.blogspot.hu/2012/12/a-mapuche-mapucse-mapundungun-araucan_4922.html
Magyar nyelvi szavak a Chipayan nyelvekben :
http://tist-fla.blogspot.hu/2013/05/magyar-nyelvi-szavak-az-uru-chipayan.html
A Kaliforniai Penutian nyelvek rokonsága a Sumer és Magyar nyelvel :
http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/i-resz-kaliforniai-penutian-nyelvek.html
http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/ii-kaliforniai-penutian-nyelvek_13.html
http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iii-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html
http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iv-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html

Megengedett hangtani módosulások :

b   > b > p      

c    > c > tʃ ( c̆ )>ts > s

cs  > tʃ ( c̆ )> s > ʃ (s̆ ) > ts ( tz ) > z

d   > d > t > tʰ

f    > p > b

g   > g > k >c > q

h   > h > k > tʃ ( c̆ / ch) >x

j    > y > l

k   > c > k > tʃ ( c̆ )> g > x

l    > l > y > j > r

ly  > j > x ?

m  > m > n > n̆

n   > n > m > n̆

ny > n > n̆ > nʰ  > m

p   > p > b

q   > q

r   > r > l

s   > s > ss > ʃ (s̆ / sh) > tʃ ( c̆ / ch ) > ts > c > tz > x

sz  > s > ss > c

t    > t > d

ty  > t

v   > u > w

z   > z > s > ʃ (s̆ / sh) > x > tʃ ( c̆ / ch ) > c

zs >  z > s > ss > x

 1. A , AZ „ The „

Hungarian : a , az

Mayan : Classic Maya :  ha

Mixe – Zoque : Zoque : a , Mixe : ha , xa / xaa „ the „ / ag „ this „

Mapuche : eshi

 2.AD / ADNI „ Give / To give „ 

Hungarian : ad , adni  , Sumer : nadanu

Kalif.Penutian :Wintu : dOy , Proto Wintu : doy-i  , Patwin : doyu ,

Plains Miwok : ’am.y , N.S.M. : ’am.y  , Mutsun C. : ami  , Maidu : dam
Mayan : ntaq
Chipayan : Uru / Chipaya : thaa

3.ÁG „ Branch „

Hungarian : ág , Sumer : igi ? „ branch „  / da „ arm  "
Kalif.Penutian : Lake Miwok :  tawlik  „ arm , wing „ , Lake Miwok : eku „ hand „ ,Coast Miwok : uku „ hand „ ,
Wintu : leweq „ arm "
Mixe-Zoque : Oluta / Sayula : cu  „ branch / bark „ , Zoque : awe
Sechura: Catacao : yabique 
Híbito-Cholan : Chalon : yabike 
Mapuche : kuk / hand / arm „

 4.AGY   „ Brain „

Hungarian : agy , Sumer : ugu „ koponya / skull „

Kalif.Penutian : Plains Miwok : haj.ak.al „ brain „ , hal.aka „ faw „ ,

C.S.M. :  makaʃu„arc / face „ , 

N.S.M. : ma.kas-y  , Chalon C. : makutʃ „ állkapocs/ jaw „ , Wintu : wu „ brain „ ,

Chukchansi Y. : uku-sul „ chin „ Yokuts : nup „ brain „

Chipayan : Chipaya / Uru / Iru Ito : ac̆a 

Mapuche : ange „ face „

5.AKAR „ Want „

Hungarian : akar , Sumer : ka „ to ask , to wish / kam  „ desire /  to desire

Kalif.Penutian :Wintu : koy , Mutsun : orko-ste „ mean”

 

6.AKOL  „ Stock-yard „

Hungarian : akol

Mayan : Tzotzil Maya : macal   „ fence „ , Tojolabal Maya : maca „ fence „                 

7.ÁLL / ÁLLNI „ Stand „

Hungarian: áll , Sumer : al-aŋ „ stand upright „/ silig „ to cease „ / gal , mal „ to be , to exist „

Kalif.Penutian :Mutsun : ule „ stop „ / ele / else „ arise „ Wintu : yal „ stop „ Miwok : tala

Mayan : Tzotzil M. : wáal „ to  stand „ , Mam M. : wal  „ to  stand „ ,

Kakchiquel M. : paal „ to  stand „ , Tzotohil M. : pala  „  to stand „ ,

Sacapultec : wale ,” to , stand „

Totonac : yal

8.ALSÓ / ALACSONY „ Low , Lower „

Hungarian: alsó / alacsony 

Kalif.Penutian :  C.S.M. : ala / ala-kan „ deep „

Mapuchean : aluperam „ below „

9.ALÁ / ALUL / ALATT „ Below / Under „

Hungarian : alá / alul / alatt

Kalif.Penutian : C.S.M. : ala „ below „ , Wintu : olti „ below „

Mapuchean : aluperam

10.ALAK „ Form „

Hungarian : alak , Sumer : alam / alan

Kalif.Penutian : Miwok : olut / ylut

11.ÁLLAT „ Animal „

Hungarian : állat

Mayan : Itza M. : baalche

Hibito-Cholan : Chalon  : a lʲha

12.ALKOT „ Create „

Hungarian : alkot

Kalif.Penutian : Miwok : olut / ylut , Maidu : ajkat

Mochican : Mochica : ai „  make „

13.ÁLOM / ALVÁS / ALUDNI „ Dream / sleep „

Hungarian : álom / alvás / aludni , Sumer : udi / uidi „ dream / u-na

„ to dream „ / u-a , u-di „ sleep „

Kalif.Penutian :Miwok : tuj’e / tyje , Nisenam : tui „ sleep „

Mayan : ajlal ( alszik „  sleeep „ ) , Chol M. : nay-le   „ to dream „ ,

Classic M. : way „ sleep / to sleep „ , Huastec : way-lel „ to sleeep „

Mixe-Zoque : Oluta : maji

Chipayan : Chipaya : wiya

14.ALTAT „ put to sleep „

Hungarian : altat

Mayan :

Totonac : asltatá

15. AMAZ „ Yon „

Hungarian : amaz

Kalif.Penutian : Mutsun : nunis „ that „

Mayan :

Mixe-Zoque : Oluta : jamaj

16.AMOTT „ Over there „

Hungarian : amott

Kalif. Penutian  <:Maidu : amadi „ there „

17.ÁNGY ( SÓGORNŐ) „ Sister – in – law „

Hungarian : ángy , Sumer : ama „ mother „

Kalif.Penutian : Miwok : anis ,  Mutsun : an-si

Mayan :

Mixe-Zoque : Oluta : unac „ girl „ , Sayula :

18.ANYA „ Mother  „

Hungarian : anya , Sumer : ama / am

Kalif. Penutian :Lake Miwok : unu , Plains Miwok : ’umu „ lady young „

S.S.M. :’ama-nt „ grand mother „ N.S.M. : ’amati „ grand mother „ ,

N.S.M. : ’ene „ lady young „ ,

N.S.M. : ’una’ŋe , Chukchansi Y. : náam „ mother „ , Yokut : unu „ mother „ ,

Mutsun : ’a.nan / ana „ mother „ , Mutsun : ama „ grand mother „ ,

Mutsun : ana-knis „ stepmother „ ,

Proto-Wintu : aman „ grand mother „ , Nisenam : omo „ stepmother „ ,

Nisenam : ’amat.i „ grand mother „ , Maidu : né „ mother „

Mayan : Yucatec /  Itzá / Mopán / Kekchi M. : na

Tzeltal / Tzotzil / Tojolabal / Mam / Kakchikel / Pocomam M. : nan

Totonac : ame

Huave : mim

Mixe-Zoque : Oluta : unac „ girl „ , Sayula : mam

Mochican : Mochica : en / em

Tallan : Colan : nun

Cullean : mam „ father „ / mamá „ mother „

Chipayan : Chipaya : ma / maa Uchumataqu / Murato : ma

Mapuchean : mamá

19.APA „ Father „

Hungarian : apa , Sumer : pap / pab / pa4

Kalif. Penutian : Rumsen : apa , Mutsun : ’appa , Plains Miwok : ’ap.a ,

C.S.M. : ypy , N.S.M. : ’y-py , S.S.M. : ’y-pyH-nt , Wintu : pa.pa / ha.pa ,

Proto-Wintu : apan „ grandfather „ ,Coast / Lake Miwok : api ,

Chukchansi Y. : nu-pup , Tule-Kaweah Y. : opo-yo , Yokut : no-pop

Mayan : ab / abba , Chontal M. : pab

Mixe-Zoque : Sayula : ap / apuy „ grand father / old man „ ,

Mixe : tetyap „ father „

Totonac :   sapay ( öregember „ od man „ )

Mochican : Mochica  : ep

Hibito-Cholan : Chalon :  pa / patili

Chipayan : Uru : ep / epi / apai , Chipaya : ep / e-ep

Mapuchean : ponhi  „ father „ / papay „ mamita „

20.ÁPOL „ Nurse , Tend „

Hungarian : ápol , Sumer : ibila „ to take cure of „ Akkád : aplum „ to take cure of „

Kalif. Penutian  : Wintu : aba

21.ÁRU „ Product „

Hungarian : áru , Sumer a-ru „ to give „

Kalif. Penutian : Mutsun : ara

22.ARANY „ Gold „

Hungarian : arany , Sumer : urudu „ cooper „ / eru  „ ore „

Plains Miwok : ’o.ro , Wintu : yOr  , S.S.M. : ’o.no.nt

23.ÁS  / ÁSÓ „ Dig , Spade „

Hungarian : ás / ásó , Sumer : alsu „ spade „ su „ szór „ ,  sidug „ hollow / cavity „

Kalif. Penutian :Maidu : ys

24.ÁSÍT „ Yawn „

Hungarian : ásít , Akkád : nesum „ to , open „

Kalif. Penutian  : Plains M. : hawsy „ to yawn „ , Plains M. : ?as.i „ to sneeze „ ,

S.S.M. : haw-h-st.l , N.S.M. : hawsy „ to , yawn „ , Wintu : ha.s „ yawn „ ,

Proto-Wintu  : ha.sme „ yawn „ , Mutsun : isut / istu „ dream „

25.ASSZONY „ Woman , Wife „

Hungarian : asszony ,  Sumer : gasan , assatum

Kalif. Penutian : C.S.M. : oʃa „ woman / wife „ , N.S.M : ’os.a „ woman / wife „ ,

S.S.M. : ’oha.nt „ woman/wife „ , Plains M. : ’ysy.’yH , N.S.M / C.S.M. : osa-ti „ girl „ ,

Plains M. : as-sa „ girl „ , Mutsun : osa „ wife „ , Mutsun : atsia „ girl „ ,

C.S.M. : oʃa-ktʃi „ girl „

Mayan : Chicomuceltec : usum / usun , Proto-Maya : us̆ „ woman / wife „ ,

Huastec : usum

Totonac : sanati

Tallan :  Sechura : cuctum , Colan : hicu „ girl „

Cullean : usú „ man / girl child „

Chipayan : Proto-Uru : soñ

Mapuchean : conhi / kuse „ woman „

26.ATYA / TATA „ Father „

Hungarian : atya , tata  Sumer : adda

Kalif. Penutian : Plains M. : tata.ja „ father-in-law „ , Proto-Wintu . tah ,
Plains M. : ta.ta „ stepfather „

Mutsun : ta „ older sister „

Mayan :    Huastec / Yucatec / Kakchikel / Tzotohil / Mam : tat ,

Itza / Mopan / Tzeltal / Tojolabal / Chorti / Quiche / Pocomam / Mam m. : tat

Mixe-Zoque : Mixe : tetyap „ father „ , Sayula : tet „ father „

27.AZ / Ő „ That , He , She „

Hungarian : az , Sumer : ʃu „ he / she „ , Akkád : ʃu „ he „ , ʃi „ she „

Kalif. Penutian : Plains M. : isy „ that „ , C.S.M. : ’is.ak „ she , he „ ,

N.S.M. : ’is.ak-y „ he / she „

Mayan : es̆e

Hibito-Cholan : Chalon : sa

Chipayan : Uchumataqu : c̆ i

28.AZOK „ They „

Hungarian : azok

Kalif.Penutian : Plains M. : ko „ they „ , Mutsun : aisa „ they „ ,

C.S.M. : ’is.ak „ he / she „ ,

N.S.M. : ’is.ak-y „ he / she „

29.AZONOS „ Same „

Hungarian : azonos

Mixe-Zoque : Sayula : asamu

30.BAB „ Bean „

Hungarian : bab

Mochican : Mochica  : packke

31.BALTA

Hungarian : balta

Mayan : Yucatec / Itza / Mopan M : bat , Yucatec M. : baat

32.BAN / BEN „ In „

Hungarian : ban / ben

Mapuche : mew

33.BARÁT „ Friend „

Hungarian : barát / barátságos

Chipayan : Uru : palitak

34.BARLANG „ Cave „

Hungarian : barlang , Sumer : buru „ cave / cavity / doep „ , bur „ hole „

Kalif.Penutian :Wintu : holoq , Miwok . holop

35.BARNA „ Brown „

Hungarian : barna , Sumar . piriŋ „ shine „ , pirig „ white „

Kalif.Penutian : Wintu : par „ brown „ , Wintu : puri-n „ dark „ ,

Mutsun : pur-i „ dark „

36.BÉKA „ Frog „

Hungarian : béka

Kalif.Penutian : Mutsun : pukului-min „ toad „

Mapuchean : pakar-wa

37.BENDÖ „ Rumen „

Hungarian : bendő

Mayan : Kakchikel /  Tzotohil  : pom / pon „ belly „ ,

 Pocomam / Quiche / Achi : pam „ belly „

38.BESZÉL „ Speak „

Hungarian : beszél , Sumer : be / bi

Kalif. Penutian : Maidu : we-ye „ speak „ , Mutsun : pesoi(po) „

think / their „

39.BIRKA „ Sheeep „

Hungarian  : birka

Kalif.Penutian : Plains M. : ware.ku , S.S.M. : poli-ka-nt , N.S.M. : wote-ka

Mapuche : ufisa / ofisa ( juh )

40.BOG „ Knot „

Hungarian : bog , Sumer : mug

Kalif.Penutian :Mutsun : rotok

Mayan : Yucatec M. : moc , Itza M. : mo’oc

Mochican : Mochica : cop

41.BOGYÓ „ Berry „

Hungarian : Bogyó , Sumer : buluh / buru7hu

Kalif.Penutian :  Miwok : piila

42.BOLHA „ Flea „

Hungarian : bolha

Mapuchean : pelü „ fly „

43.BŐR „ Skin „

Hungarian : bőr , Sumer : bar „ skin / side „

Kalif.Penutian :Nisenam : pu , Wintu : cOp , Maidu : po-sala , Mutsun . turum ,
Plains M. : talka ,C.S.M. : tol.etʃa , S.S.M. : t̟op.a-nt

44.BOT „ Stick „

Hungarian : bot , Sumer : tab

Kalif.Penutian : Wintu : pop(.) , Mutsun : pele

Mochican : Mochica : cop

45.CICI ( MELL ) „ Breast „

Hungarian : cici

Mayan :

Totonac : ciki.ti

Mixe-Zoquen : Mixe : tsiits „ nipple „ , Sayultec : chuchu „ breast „ / tsyiitsk „ bosom „

46.CUKOR „ Sugar „

Hungarian  : cukor , Sumer : kur-uʃ „ sweet „

Kalif.Penutian : Plains M. : cu’cuj „ sugar / sweet „ , C.S.M. : cujcuj’-hH-nt „ sugar / sweet „ ,

S.S.M. : cujcuj’-hH-nt „ sugar / sweet „ , N.S.M. : cu’cuj-u „ sugar / sweet „ ,

Wintu : xurxur „ sugar / sweet „

47.CSALÁD „ Family „

Hungarian : család , Sumer : suku

Kalif.Penutian : Miwok : uctʃu

48.CSAPÁS  / CSAP „ Stroke / Hit „

Hungarian : csapás / csap

Kalif.Penutian :Miwok : puʃak , C.S.M. : tapa „ to , slap / to , flap „ ,

Wintu : chep/ cup  „ hit „Proto-Wintu : chep „ hit „ ,

Patwin : chep „ hit „ , chipa „ to hit „ , Mutsun  : chep „ hit „ ,

Maidu : tsap „ tear / rip „

Chipayan : Chipaya : c̆apa „ stab „

49.CSEPPEG / CSÖPPÖG „ Drip „

Hungarian : cseppeg / csöppög , Sumer : ʃub „ to , drop / to , pall „

Kalif.Penutian : Plains M. : cotku „ to , drip „ , S.S.M. : cop.a „ to , drip „

50.CSÉSZE „ Cup „

Hungarian : csésze , Sumer : (dug) ʃab „ pot „

Kalif.Penutian : Plains M. : ta.sa „ cup „ , S.S.M. : ta.so-nt „ cup „ ,

Wintu : dawsap „ basket „

Mayan :

Mixe-Zoque : Mixe : tase

51.CSIGA „ Snail „

Hungarian : csiga , Sumer : ʃika / si / si14

Kalif.Penutian : Miwok : sikil / sakaly  

Mayan : Jacaltec : soc , Kekchi : s̆oc̆ , Chorti : c̆oc̆ 

Totonac : soki

Mixe-Zoque : Mixe : s̆oki , Proto-Zoque : soki ,

Proto-Mixe-Zoque : sohki /soki

Tallan : Catacao : c̆uk c̆uk

Hibito-Cholan : Chalon  : c̆uk c̆uk

Chipayan : pska / sexranak

52.CSILLAG  „ Star „

Hungarian : csillag , Sumer : zalag

Kalif.Penutian : S.S.M. : cala.tu-net , Plains M. : hol.ok.aj

Mayan : Mopan : silab / sulab , Chol : sulab ,

53.CSILLOG : „ shine „

Hungarian  : csillog , Sumer : zal / zalag „ bright „

Kalif.Penutian : Wintu : silo-qa

54.CSINÁL / KÉSZÍT „ Make / Do „

Hungarian : csinál / készít , Sumer : ki „  make / to  do „ ,

kim / ga / gá „ to , make / to , do „

Kalif.Penutian : N.S.M. : kacyksy „ do / to , do „ , Wintu : c’iwi-q „

55.CSÍNOS „ Pretty „

Hungarian : csínos

Chipayan : Uru : c̆uni „ nice „

56.CSÍP „ Pinch „

Hungarian : csíp , Sumer : sib „ to , touch „

Kalif.Penutian : Wintu : pic „ pinch „ , Mutsun : ixici „ sting  , tcapu „ pinch „ ,

N.S.M. : si.cy „ sting „

Hibito-Cholan : Chalon  : ts(a)p

Chipayan : Chipaya : chap / chaplaza

57.CSOBOG  „ Stripe „

Hungarian : csobog , Sumer : pu „ fountain „

Kalif.Penutian : Wintu : xop / xup

58.CSÓK „ Kiss „

Hungarian : csók

Mayan : Mam ? : tzub

Mixe-Zoque : Mixe : tzou-k „ to , kiss „

59.CSONT „ Bone „

Hungarian : csont

Mochican : Mochica : chotti

60.CSUK „ close „

Hungarian : csuk , Sumer za „ to , close „

Kalif.Penutian : Wintu : cok „ close „

Chipayan : Chipaya : c̆apa „ stab „ /c̆uki „ eye „ / c̆uktems „ eyelash „

61.CSUKOTT „ Closed „

Hungarian : csukott

Chipayan : Chipaya : c̆anksta / c̆uki „ eye „ / c̆uktems „ eyelash „

62.CSUROG / CSOROG „ Flow „

Hungarian : csurog / csorog , Sumer : sur / sur-ag „ drip „ , sar „ to , run „

Kalif.Penutian : Mutsun : sara „ flow „ , Wintu : c’oh „ flow „ ,

S.S.M. : colka „ to , flow  „

Mayan : chooh , Itza : chul „ drip „ ,

63.CSUKLIK „  Hiccup „

Hungarian : csuklik

Mayan : Kakchikel : tsuk’

64.CSUPOR „ Jar „

Hungarian : csupor

Mayan : Kanjobal / chuj : salu , Kekchi / Mam : sar ,

Aguacatec : saru

65.DAGÁLY „

Hungarian : dagály , Sumer : dagal „ thick „ ( dagad )

Kalif.Penutian : N.S.M. : waka.ly „ river / creek „ ,

C.S.M. : wakály „ flood „ , Plains M. : waka-ce „ river // creek „

66.DARÁL  „ Grind „

Hungarian : darál

Chipayan : Chipaya : xala

67.DARU „ Crane „

Hungarian : daru , Sumer : dar-hu / dar(muʃen)

Kalif.Penutian : Wintu : tore   

68.DE „  But „

Hungarian : de

Mapuche :  doi / doy

69.DENEVÉR „ Bat „

Hungarian : denevér

Kalif.Penutian : Wintu : de-he-la , Proto-Wintu : dam-ha-lai

70.DOB „ throw „

Hungarian : dob

Kalif.Penutian : S.S.M. : so’p-st.l „to , throw „ , Wintu : cep

Mayan : Aguacatec : tub „ little throw „

71.DOBOZ „ Chest „

Hungarian : doboz , Sumer : dub „

Kalif.Penutian : Proto-Wintu k’iba , Nisenam : dadat

Mayan : Chol : tep-i ( csomagol „ wrapper „ )

72.DÖRÖG „ Thunder „

Hungarian : dörög

Chipayan : Uru : turata „ rainbow „

Mapuchean : tralkan „ tronar „

73.DÖRZSÖL / DÖRGÖL / DÖR „ RUB „

Hungarian : dörzsöl , dörgöl , dör

Kalif.Penutian : Patwin : dirtʰu „ to rub „ , Chalon C. : tarak „ sky „

Mayan : Tzotzil : tusel

74.E / EZ „ This „

Hungarian : e / ez , Akkád : ʃu „ he „ / ʃi „ she „

Kalif.Penutian : C.S.M. : i ʃy / ne ʃy , Mutsun : nisia

75.EGÉSZ „ All „

Hungarian : egész

Kalif.Penutian : Plains M. : syke , C.S.M. : ʃoke , N.S.M. : ’oksa-pa ,

Lake M. : cake , Wintu : ’oksa-pa

Mayan : Uspantec / Quiche : k’is „ finnish „ , Tzeltal : k’as „ very „

Mochican : Mochica  : ssio

76.ÉG / ÉGET „ Burn „

Hungarian : ég / éget

Mayan :

Mixe-Zoque : ukut „ fire „

77.ÉGBOLT „ Sky „

Hungarian : égbolt

Mayan : Huastec : céb

Chipayan : Chipaya : ze-eku / seeku , Pukina : hanejo

78.EGY „ One „

Hungarian : egy , Sumer : igi „ first „ , dil / dili „ one „

Kalif.Penutian : Wintu : pij / piy

Mayan : Huastec / Tzeltal : jun / hun ,Yucatec / Itza / Chol / Tzotzil /

Chuj / Mam / Kanjolobal / Kekchi / Quiche / Lacandon : jun ,

Tojolabal : jane , Teco / Sacapultec / Sipacaltec : juun

Chipayan : Kallahuaya : ujsi

79.ÉJ / ÉJSZAKA „ Night „

Hungarian : éj / éjszaka , Sumer : gig / geg / ge6 „ night „ ,  gi(g) „ dark „

Kalif.Penutian : Rumsen : ujak , Maidu : déi-po

Mayan : kakchikel : kaj „ sky /  heaven „

Mochican : Mochica : neis ?

80.EL / ELÉ / ELŐTT „ Before „

Hungarian : el / elé / előtt / előre

Kalif.Penutian : Wintu : le „ before „ , C.S.M. : hoje / hoji-tyt „ ahead „

81.ÉL / ÉLNI / ÉLŐ / ELEVEN  „Live / Alive „

Hungarian : él / élni / élő / eleven , Sumer . til / tila „ life „ , ti.la „ alive „

Kalif.Penutian : Wintu : mor

Mayan: Uspantec : yol , Mam : noyal , Jacaltec : naj lami  ( élve „ live „ )

Mapuchean : yallen „ live „ / lludu „ born „

82.ÉL / ÉLE „ Edge „

Hungarian : él / éle , Sumer : sil / si-il / zil „ knife edge „

Kalif.Penutian : Wintu : kul / ?el „ be „

Mayan : Itza : hay „  sharp „ / el „ edge „

Chipayan : Chipaya : uri

Mapuchean : upel

83.( EL)VESZÍT „ Lose „

Hungarian : (el)veszít

Chipayan :  Uru : hue-sna   , chipaya : hanejo

84.EMEL „ Lift „

Hungarian : emel , Sumer : el „ lift „ , la / le „ to , lift „ , ili5 „ to , rise „

Kalif.Penutian : Mutsun : ele „ raise „

Mapuchean : peramen

85.EMLŐ / MELL „ Breast „

Hungarian : emlő / mell

Mayan : Chicomuceltec / Yucatec / Chuj / jacaltec / Mam : im , Teco : iim ,

Mixe-Zoque : amuol

86.ÉN  „ I „

Hungarian : én , Sumer : ni / me

Kalif.Penutian : Plains M. : kan.i  / kan.i , Mutsun : kan , Chocheno : kan.i , 

Wintu : ni , Nisenam : ni , Maidu : ni , Yawdanchi Y. / Tachi Y. : na , 

Gashowu / Chawchilla Y. : na , Konkow : ni

Mayan : Chorti : en / in , Mam / Ixil / Quiche / Itza : in , Sipantec : hin ,

Yucatec : teen

Mixe-Zoque : Proto-Mixe-Zoque : n-he „ mine „

Mochican : Mochica : mom / minh

Chipayan : Chipaya : om , Uchumataqu : amchuk , Uru : am ,

Pukina : ni , Kallahuaya : nisi

Mapuchean : nhi / inche

87.ENGEM „ Me „

Hungarian : engem , Sumer : ne26/ ni / me  „ my”

Wintu : ne / ni , maidu : nik , Yokuts : nim

Mayan : a.na

 Chorti : en / in , „ I „  , Mam / Ixil / Quiche / Itza : in „ I „ , Sipantec : hin „ I „

Yucatec : teen „ I „

Mixe-Zoque : Proto-Mixe-Zoque : n-he „ mine „

Mochican : Mochica  : moin / maino „ me „ / mom / minh „ I „

Chipayan : Chipaya : om „ I „ , Uchumataqu : amchuk „ I „ , Uru : am „ I „ ,

Pukina : ni  „ I „ , Kallahuaya : nisi „ I „

Mapuchean : nhi / inche „ I „

88.EN – ON – ÖN – N „ At „ / Suffix

Hungarian : en – on – ön – n , Sumer : an.ni

Kalif.Penutian : Miwok : ne , Wintu : pan

Mapuchean : men

89.ENNI / ESZ / ESZIK / EV „ To eat „

Hungarian : enni / esz / eszik / ev , Sumerian : esa / eʃ „ eat / eats „

Kalif.Penutian : Mutsun : ama / ’am.a „ eat , STA. Clara C.  /

Sta Cruz C. : amai „ eat „ , Chalon C. : aman ,

Chochenho C. : ’am.a „ eat „ , Rumsen C. : amxai „ eat „ ,

S.S.M. : ’uni „ eat „ , N.S.M. : ’ywy „ eat „ ,C.S.M. : uw-u „ food „ ,

S.S.M. : uw-u „ food „ , Wintu : ba „ eat ! „ / ba / bas „ eat „ ,

Konkow : pe „ eat / food „ , Patwin :  ba / bas „ eat „ 

C.S.M. : tʃiwa „ to , chew „ , C.S.M. : ywy 2 to , eat „ ,

Plains M. : ?e.se „ to bite „N.S.M. : ’awo „ mouth „/ ’iwi „ eat „ ,

Wintu : ba „ eat „ , Proto-Wintu : ba „ fleed / food „ , 
Maidu : pé „ to eat „

Mayan : Itza :  han „ eat „ / han-al „ food „ , Yucatec : hanal , 

Kakchikel : kawa / wa7in ,Tzotohil : welil ,

Totonac : wa

Mixe-Zoque : Mixe : aaw / awak „ mouth „ , Oluta : avu

Mochican : Mochica : man / man-anam

Tallan : Sechura : unve

Chipayan : Chipaya : uwa

Mapuchean : piwen

90.ENYÉM „ Mine „

Hungarian : enyém , Sumer : ma-an / ma-na / mana

Kalif.Penutian : Wintu : neto , Yokuts : nim , Chawchilla / Gashowu Y. : nim

Mayan : Chorti : en / in   „ I „ , Mam / Ixil / Quiche / Itza : in „ I „ ,

Sipantec : hin „ I „ , Yucatec : teen „ I „

Mixe-Zoque : Proto-M.-Z. : n-he /nhe

Mochican : Mochica : maino / moin „ me „

Chipayan : Chipaya : om „ I „ , Uchumataqu : amchuk „ I „ , Uru : am , „ I „

Pukina : ni , Kallahuaya : nisi  „ I „

Mapuchean : nhi / inche „ I „ , tanhi „ mine „

91.EPE „ Gall „

Hungarian : epe , Sumer . ib

Kalif.Penutian : C.S.M. : tep „ bitter „

92.ERDŐ „  Foerst „

Hungarian : erdő

Chipayan : para

93.ERŐS(EN) „ Strongly „

Hungarian : erős(en) , Sumer gur-us „ strong „

Kalif.Penutian : Mutsun : sire

94.ÉRINT „ There „

Hungarian : érint

Kalif.Penutian : Wintu : nthere

95.ÉS / IS „ And / also „

Hungarian : és / is

Mayan :

Mixe-Zoque : Mixe : eis „ and „

Mochican : Mochica : cep

96. ESEMÉNY „ Even „

Hungarian : esemény , Sumer . eshemene

Kalif.Penutian : Miwok : oc.e

97. ESŐ  / ESIK „ Rain /To rain „

Hungarian : eső , Sumer : seg „ fall the rain „ / es10 „ rain „

Kalif.Penutian : Chukchansi Y. : se’-al , Yokuts : t̩eesi „ to rown , s̝i’lel „ to rain „ ,

Yawlumne : se?el

Mochican : Mochica : ssi / ssu „ rain „

Chipayan :  Chipaya : es-sincha

98. ÉSZ „ Wit „

Hungarian : ész , Sumer : us / gestu

K             Kalif.Penutian : Plains M. : osk6
               Mochican : Mochica : ssoj „ forehead „
               
                99. ÉSZAK „ North „

Hungarian : észak
Chipayan : Chipayan : sha

100. ETT – OTT „

Hungarian : ett – ott , Sumer : ta

Kalif.Penutian : Miwok : t

101.ÉV „ Year „

Hungarian : év

Mayan : hab , Chol : jab , Itza : haab

Chipayan : Uchumataqu : wata

102. EZ / EMEZ „ This „

Hungarian : ez / emez

Kalif.Penutian : Mutsun : nisia , C.S.M. . iʃy / neʃy

103. FA „ Tree , Wood „

Hungarian : fa , Sumer pa „ leaf , tree / twing / bud  , foliage „

Kalif.Penutian : Mutsun . tappur , Rumsen : kapha-n , Wintu : ponol-ta  ,

Konkow : bak’a „ leaf „  , Plains M. : pate „ leaf „ , Maidu : pu „ to blossom „

Mayan :

Huave : pea „ flower „ , up / op „ leaf „

Mixe-Zoque : Oluta : puji „ flower „ , Mixe : pejy „ flower „

Mochican : Mochica : paut „ tree / wood „ , pai / pei / pe „ grass „ ,

pey „ herb „

Cullean : paihac „ herb „

Chipayan : Iru Ito : phaye  „ bush „ , Uru : p’oxsa „ flor „ ,

Chipaya : pokal’a „  flor „ , Uru : pahaya „ flor ” , Uru : 2 forest „ ,

Chipaya : phutu „ bud „

Mapuchean :  piuke „ flower ,

104.FÁJ „ Hurt „

Hungarian : fáj

Cullean : pillach

105. FALU „ Village „

Hungarian : falu , Akkád . alum

Kalif.Penutian : Costano : pale-r , Maidu : hul-lú-ku

Mayan : Chol / Tzotzil : lum , Yucatec : pacaj

Cullean : bal / ball

Chipayan : Uru : kola

106. FAROK / FARK „ Tail „

Hungarian : farok / fark , Sumer : bar

Kalif.Penutian : Wintu : bur , Nisenam : bur

Mochican : Mochica : pot / potes  „ rump „

107.FAZÉK „ Pot „

Hungarian : fazék

Mayan : pat

Mochican : Mochica : potay

108.FECSKE „ Willow „

Hungarian : fecske

Kalif.Penutian : Maidu : pá

109. FED „ Cover „

Hungarian : fed

Kalif.Penutian : Wintu : panti

110.FEHÉR „ White „  

Hungarian : fehér , Sumer : pirig / bar / paar „ white „ , pir-iŋ „ shine „

Kalif.Penutian : Mutsun : pal.ka

111.FEKETE „ Black „

Hungarian : fekete

Mayan : Yucatec / Mopan : ec , Itza : eec , Chicomuceltec : eqimiq ,

Kakchi : qeq

Totonac : pucene

112.FEL / FELFELÉ / FÖL / FÖLÖTT „ Up / Above „

Hungarian : fel / felfelé / föl / fölött , Sumer : elenu

Kalif.Penutian : Wintu : ol.up  „ up „ , ’ol / panti  „ up / above „ ,

Proto-Wintu : ol.up , Central Wintu : olel „ up „ , Patwin : olel „ heaven „

C.S.M. / N.S.M. : li.le „ above „ , Plains M. : li.leH-to-n , Lake M. : ’ ellem „

up over „Mutsun : tapere „ up / above „ , C.S.M. : lil.e-m.y’, Chalon C. : pire „

under „

Mayan : ol  „ above „

Mapuchean : wentepele „ upwards „ , pellé „ cerca „

113.FELEL „ answer „

Hungarian : felel

Chipayan :   Chipaya : pela „ word „

114.FÉL / FÉLNI „ Halp / Half „

Hungarian : fél / félni Sumer . buluh „ to , lear , be afraid „

Kalif.Penutian : Miwok : baléw , Maidu : beléw , Wintu : peh

Mayan : Quiche : xéj „ fear „

Mochican : Mochica : ul

115.FEJ / FŐ „ Head „

Hungarian : fej / fő , Sumer : pa / be

Kalif.Penutian : Wintu : phoy / phoyoq / pak , Proto- Wintu : phoyoq

Mayan : Itza : pol ,  Uspantec : ba

Mochican : Mochica  : peqi

Cullean : pui „ arm / hand „

Chipayan : Kallahuaya : peqe , peheke

Mapuchean : frejol „ head „ / pel „ neck „ , payun „ chin / beard „

116.FÉNY „ Light „

Hungarian : fény

Mapuche : pelo “ light / light clearly “

117.FÉREG „ Worm „

Hungarian : féreg

Mapuchean : piru

118.FÉRFI „ Man „

Hungarian : férfi , Sumer : úr / gurus „ man „

Kalif.Penutian : C.S.M : Sali „ young man „ , S.S.M. : tʃali „ boy „ ,

N.S.M : Sali „ young boy „ , Mutsun : ta.riʃ Wintu : Xerit „ boy „ ,

Proto-Wintu : Xerit „ young man „

119.FÉSZEK „ Nest „

Hungarian : fészek , Sumer : puzur

Kalif.Penutian : C.S.M. : hé.sa , S.S.M. : ha.sa , Plains M. : he.sa

120.FIATAL / IFJÚ „ young „

Hungarian : fiatal / ifjú , Sumer : ibila  „ son „

Kalif.Penutian : Wintu : po’  / poila „ baby / child / young „ ,

Proto-Wintu : ’ilay „ child / baby , Plains M. : lop.o / pussu

121.FIÚ : „ Boy „

Hungarian : fiú , Sumer : ip / ib / ibila „ boy / son „

Kalif.Penutian : Wintu : py „ boy / poila „ baby / child/ young „ ,

Proto-Wintu : ’ilay „ child / baby „ , Plains M. : pype „ child „  ,

Chukchansi Y. : pay „ boy „

Mayan : Itza   : paal  „ soon /   child „ , Yucatec : palal „ son „ /

xiipal „ boy „

Hibito-Cholan : Chalon :  pul / pichim „ woman „

Tallan : Colan : puam „ boy brother „ , Catacao : pichim „ woman „ /

puachim „ boy brother „ / puuchim „ girl brother „

Mapuchean :  pattam , pici / pichi „ little „ / fotem / fochem „ sonny „ /

penhi „ brother „ / pichi „ boy „

122.FOG / MEGFOG „ Hold „

Hungarian : fog / megfog , Sumer : pag / pad , „ hold „

Kalif.Penutian : Wintu : k’op „ hold „ , Plains M. : ’o.ku  „ hold „ ,

N.S.M. : hopotu „ hold „ , S.S.M.  : pui  „ hold „ ,

Mutsun : upki / pat.i „ seize „ / punsi-wi „ catch „

Mayan : bak „ seize „

Mixe-Zoque : Mixe : pek „ to take „

123.FOGOLY „ Captive „

Hungarian : fogoly

Mayan : bak

124. FOLY „ Flow „

Hungarian : foly , Sumer : par „ canal / smell „ / pu „ fountain „

Kalif.Penutian : Wintu : panti  , Wintu : boy „ fload „ , 

Proto-Maidu : pol „ to , float / to , flood „ , Mutsun : pho „ float „ ,

Plains M. : polku „ flood / to flood

Mochican : Mochica : up  to flow „

Tallan : Colan : yup „ water „ , Catacao : yup „ water „ Colan : yup „ water „

Hibito-Cholan : Chalon  :  pum / pun

Mapuchean : lenfü „ river „ / foiyemen „ boil „

125.FOLYÓ „ River „

Hungarian : folyó , Sumer : ou „ foumtain „ / par „ smell / canal „

Kalif.Penutian : Wintu : boy , Patwin : ka-pai , Mutsun : pho „ float „

Mayan : Chol : pa „ river „

Mixe-Zoque : Sayula : mujnu

Mochican : Mochica : up „ to flow „ / ja / la „ water „

Tallan : Sechura : tujut ? ,  Colan : yup „ water „ , Catacao : yup „ water „

Colan : yup „ water „

Hibito-Cholan : Chalon  : pum / pun „ flow „

Chipayan : Chipaya : puxu / puju , Uru : puxi / puxui , Kallahuaya : jaa

Mapuchean :  lenfü „ river „ , foiyemen „ boil „

126.FÖLD „ Earth „

Hungarian : föld , Sumer : par-im „ earth / dry „

Kalif.Penutian : Mutsun : pire , Rumsen : pirre , Chalon : pire ,

Chochenho : warep , Wintu : po.m / bOy

127.FŐ / FORR /FORRÓ „ Hot „

Hungarian :fő / forr / forró , Sumer : bil „ cook / i-bi „ snoke „

Kalif.Penutian : Wintu :    pil „ cook „ / i-bi „ snoke „ , bar „ to , burn „ ,

Proto-Wintu : pil-a „ hot „ ,

Maidu : pi-lis „ warm / hot „

Mapuchean :  are „ hot „ / foiyemen „ boil „

128.FŐZ / FŐ „ Boil / Cook „

Hungarian : fő /főz , Sumer : bil „ cook / bar / to , burn „

Kalif.Penutian : Wintu  :    pʰo , / pʰot „ boil / fire „ , 
Wintu : pil-a „ hot „Wintu : pil „ warm „   
Proto-Wintu : pʰot-u / posolo „ boil „

Patwin : potu „ to eat „ , Mutsun : wopo „ boil „ , / 
palsi-mu-n „ cook „ ,

Plains M. : lop.o , N.S.M. : lop.o , Plains M. : pussu „ to , bloat „

Plains M. : pisalre : „ to fry „

Mayan : Yucatec : pookaan „ baked „ , Classic M. : pibnah „ oven „

Mapuchean : pizkun „cook without salt  “

129.FÚ / FÚJ „ Blow „

Hungarian : fú / fúj , Sumer : poy / pow / pue 

Kalif.Penutian : Wintu : pʰu ʎ  , „ to . blow „ , Wintu : pʰ or „ breath „ ,

Proto -Wintu : phu „ to , blow „ , Plains M. : pu.ce „ to , blow „

C.S.M. : pu ʃ e.e „ to puff „ , S.S.M. : puku-y-st.l „ to , blow „ ,

Plains M. : pu.cu „ to , blow „ , N.S.M. : ’o.pa „ cloud „ ,

Mutsun : pute / puti „ to , blow „ Maidu : bó „ to flow „

Mayan : Kekchi : apuunk , Kakchikel : ta-xupuj

Mixe-Zoque :  Proto-M.-Z. : po.po „ wind „

Hibito-Cholan : Chalon  : peh „ flying „

Mapuchean : pimun

130.FUT „ Run „

Hungarian : fut

Mixe-Zoque : Mixe : pot

131.FŰ „ grass „

Hungarian : fű , Sumer : pa „ leaf / foliage / bud „twig „

Kalif.Penutian : Maidu : po / popó „ grass / hay „ ,

Nisenam : po-po „ gross / strow „

Mayan :

Huave : poa „ flower „ / po / up „ leaf „

Mixe-Zoque : Oluta : puji „  flower „ , Mixe : pejy „ flower „

Mochican : Mochica : pai / pei / pe „ grass „ , pey „ herb „

Cullean : paihac „ herb „

Chipayan : Iru Ito : phaye  „ bush „ , Uru : p’oxsa „ flor „ , Chipaya : pokal’a „  flor „ ,

Uru : pahaya „ flor ” , Uru : 2 forest „ , Chipaya : phutu „ bud „

132.FÜL „ Est „

Hungarian : fül , Sumer : bur / pi

Kalif.Penutian : Wintu : pom / po.m , Maidu : pa-na

Mapuchean : pilun “ est “ / piluln “ deafen “ / pilu “ deaf “ / pilungen

“ deafness “

133.FÜST „ Smoke „

Hungarian : füst

Kalif.Penutian : Plains M. : pusju „ to , bloat „

Mayan : Huastec : pauh , Chicomuceltec : pa / ba

Mapuchean :  puchro

134.FÜSTÖL „ Smoke

Hungarian : füstöl

Mapuchean :  fechotun

135.FŰT „ Heat „

Hungarian : fűt

Mapuchean : fitrunh „ smoke „ / petremtun „ have o smoke „

136.FUVOLA „ Flute

Hungarian : fuvola

Mapuchean :  pifilka

137.GAZ „ Weed „

Hungarian :  gaz

Mayan : Mopan : cac  , Ixil : ec̆a

138.GŐZ / GÁZ „ Vapour / Gas / Stream „

Hungarian : gőz / gőz , Sumer : es / su „ rain „  / bis / biz „ drop „

Kalif.Penutian : Wintu : xos  „ fog / strean / gas „ ,

Patwin : kos „ fog „

Chipayan : Uru : ocha

149.GUBBASZT „ Sit „

Hungarian : gubbaszt

Mayan : Uspantec : cubul / cubuli „ to sit „

140. GYERE / JER „ Come „

Hungarian : gyere / jer ,

Kalif.Penutian : Wintu : yir : „ slow „ , Proto-Wintu : wer „ come „ ,

Maidu : ’i-ye „ come „ , Mutsun : yir „ slow „

141.GYÓGY / GYÓGYUL / GYÓGYÍTÓ „ Recouver / Shaman „

Hungarian : gyógy /gyógyul / gyógyít , Sumer : aza „ doctore „

Kalif. Penutian : N.E. Maidu : yom / jo’w „ shaman „ ,

Nisenam : yómuse „ shaman „ , N.W. Maidu : yomi „ shaman „ ,

Lake M. : yom-ta „ shaman „ , Wintu : yom / yum „ magic /

medicine man „ , Patwin : yom-ta „ „ medicine man „

142.HAB „ Foam „

Hungarian : hab , Sumer : a.ab  / ba „ faw „ / ab / aba „ sea „

Kalif.Penutian : Wintu : xop / xup

Mixe-Zoque : Sayula : ó.pac

143.HAD „ Army „

Hungarian : had

Mapuchean :  kadi „ side „

144.HAJ „ Hair „

Hungarian : haj , Sumer : kay

Kalif.Penutian : Nisenam : kuj / oj

Mayan : Totonac : aay

Mixe-Zoque : Mixe : waay

145.HAJÍT „ throw „

Hungarian : hajít

Kalif.Penutian : Mutsun : hinti „ throw „ , C.S.M. : haj „ to , throw „

Mayan : Classic M. : al / ya-la  , Itza M. : hil

146.HAJNAL „ Dawn „

Hungarian : hajnal , Sumer : hud „ morning „

Kalif.Penutian : Maidu : hai-da / hai-dan , S.S.M. : hai-a-tuh-nu

Mayan : ahal

147.HAJÓ „ Boat „

Hungarian : hajó

Chipayan : Uru : kula

148.HAL „ Fish „

Hungarian : hal , Sumer : ha

Kalif.Penutian : Nisenam : hol „ fish „ , / holmai „ sturgeon „ ,

Valley Y. : pala , Chalon C. : huyil , Mutsun C. : ha’mui / hu.ji ,

Chochenho : ha.muj

Mayan : Classic M. : kay / ka-ya / chay / cha-ya   , Yucatec /

Itza / Mopan / Chol / Chorti / Tzeltal / Teco / Kanjolabal /

Ixil : c̆az , Tzotzil : c̆oy , Tzutuhil : c̆u

Mochican : Mochica : challus / xllac „

Cullean : c̆allua

Chipayan : Uru : kule / kuli , Proto-Uru : kuuli      

Mapuchean :  challua / chalwa , chalwate „ fisher / fish „

149.HALL „ Ear „

Hungarian : hall

Kalif.Penutian : Lake M. : ’alu „ ear „

150.HALÁL „ Death „

Hungarian : halál , Sumer : ha-lam / all-al

Kalif.Penutian : Nisenam : kül , Wintu : kor  , Proto-Wintu : koro

Mochican : Quingnam : collapu

Cullean : c̆ollapu

Hibito-Cholan : Chalon : kol

Chipayan : Puquina : halla

151.HALÁSZ „ Fisher „

Hungarian : halász

Mapuchean :  chalwate

152.(meg)HAL „ Hear / Die „

Hungarian : (meg)hal , Sumer : ha-lam „ death / gur „ to , hear „

Kalif.Penutian :  C.S.M. : hul-wu „ to,die „ , Plains M . : helme „ to , hear „ ,

Wintu : kele „ hear „

Mochican : Quingnam : collapu „ death „

Cullean : c̆ollapu „ death „

Tallan : llacati „ death „ , Catacao : lacatu „ death „ , Sechura : lactuc „ death „

Hibito-Cholan : Chalon : mi-kol

Chipayan : Puquina : halla

153.HÁLÓ „Net „

Hungarian : háló , Sumer : all / all-al

Kalif.Penutian : Proto-Wintu : koro , wintu : kor

Mayan : kolo ( kötél „ rope „ )

154.HÁL(NI) „ to,sleep „

Hungarian : hál(ni) , Suamer : hal

Kalif.Penutian : Miwok : hu.l , Wintu : holo

Mayan : Tzeltal / Chorti / Kanjobal / Tojolabal / Chuj : way ,

Huastec / Mopan / Chol / wayal , Tzeltal : way / wayel ,

Acatec : wey

155.HAMU „ Ash „

Hungarian : hamu , Sumer : ukum „ ash / dust „ / kum „ hot „ /

hamatu „ to , burn „ , Akkád :  hamu „ to , destroy „

Kalif.Penutian : Mutsun : yokom / yuki „ ash „ , Miwok : yokon „ ash „

Mayan : Kakchikel : chaj

Mixe-Zoque : jamu „ aire „

156.HARAG „ Anger „

Hungarian : harag , Sumer : mir „ anger / angry „

Kalif.Penutian : Mutsun : ura(pin) „ anger „ ,

Wintu : xur „ grudge 2 / qol „ angry „

Chipayan : Puquina : caru , Kallahuaya : qeri

157.HARAPNI „ To , gmow „

Hungarian : harap , Sumer : kur6 2 „ foot „ / tu-kur / to , gnow „

Kalif.Penutian : Wintu : xara / xur , Mutsun : kalu „ bite „

158.HÁROM „ Three „

Hungarian : három

Mayan :

Huave : arujpaw

159.HASIT „split”

Hungarian : hasít , Sumer : has „ cut „ , Plains M. : ’aswa „ to , split „ ,

Kalif.Penutian : Mutsun : aski „ split „ / atse / isku / nasun-ni „ break „

/ xit.ua „ rip „ , C.S.M. :haska „ to scratch „

Mayan : hatz

Chipayan : Chipaya : phasisa

160.HAT „six”

Hungarian : hat

Chipayan : tax

161.HÁT „back

Hungarian : hát

Chipayan : Uru : tata / taxxxe , Chipaya : tax

162.HÁZ„ House „

Hungarian : ház , Sumer : es(h)

Kalif.Penutian : Yokut : ha’ , Nisenam : hü’ , C.S.M. : utʃu , 
Maidu : u-yim ,

Plains M. : koca , N.S.M. : hay.i , S.S.M. : hay.i „ dance house „ /

uch-u-ya „ house „ , C.S.M. : han-i „ ceremonial house „ ,

Nisenam : hy „ house „

Mayan : Itza : cho

Chipayan : Uru / Iro Ito : ghuja   , Chipaya : k’oya , 
Uchumataqu : khuiya ,Kallahuaya : usi , Proto-Uru : kuya

163.HEGY „Mountain „

Hungarian : hegy , hegység

Kalif.Penutian : Mutsun : hutʲ-a , Chochenho C. : huj-a

164. HELYEZ „ Stand „

Hungarian : helyez

Kalif.Penutian : Wintu : hey / he

165. HOL/HOVÁ „ Where „

Hungarian : hol / hová , Sumer : ku-ma-a

Kalif.Penutian : Wintu : homo / he , Nisenam : ho’de’ , 
Proto-Wintu : he

166.HOLD„ Moon „

Hungarian : hold

Kalif.Penutian : C.S.M. : hoje-no  „ tomorrow „

Mayan : Aguacatec : halu „ today „ , Yucatec : jele „ today „

167. HOLNAP „tomorrow „

Hungarian : holnap , Sumer : u4-ul-la

Kalif.Penutian : C.S.M. : hoje-no

Mayan : Aguacatec : halu „ today „ , Yucatec : jele „ today „

168. HOMÁLY  „ darkness „

Hungarian : homály

Kalif.Penutian : Maidu : jamaj „ shade „

169. HOMOK „ sand „

Hungarian : homok , Sumer : hum „ stand / ukum „ cloud of dust „ /

imanak „ a stone „

Kalif.Penutian : Plains M. : hu.ma , Maidu : bimi’k-i

170.HORZSOL „rub „

Hungarian : horzsol , Sumer : has

Kalif.Penutian : Wintu : kor / kur  „ to , shave „

171.HORKOL „ Snore „

Hungarian : horkol

Kalif.Penutian : Wintu : xoro-ta „ snore „ / holhol „ throat „ ,

Proto-Wintu : holhol „ throat „ , Mutsun : horkos „ throat „ ,

horko „ to swallow „

172.HOSSZÚ : Long „

Hungarian : hosszú , Sumer : ús „ longitude „ / gus / he-su „ long „

Kalif.Penutian : Miwok : he.se  , Nisenam : he.se , Mutsun : lexete

173.HOZ „ Bring „

Hungarian : hoz

Kalif.Penutian : Maidu : há „ carry „ , Nisenam : ha „ „ carry „

174.HOZ –HEZ-HÖZ „ To „  / suffix

Hungarian : hoz-het-höz

Mochican : Mochica : has-ek

175.HULLA „ Corpse „

Hungarian : hulla , Sumer : hul

Kalif.Penutian :  S S.M. : hul-wu , Wintu : halo

Mochican : Quingnam : collapu „ death „

176.HULLANI „ To , fall „

Hungarian : hullani

Kalif.Penutian : C.S.M. : hul-wu „ to , die „ , Wintu : holo „ dead „

177.HÚS „ Meat / Flesh „

Hungarian : hús , Sumer : uzu / su

Kalif.Penutian : C.SM. : otʃuku , N.S.M. : huk.u / ci-cu , Lake M. : suki

Mayan : as̆ / has̆

178.HÚZ „ Pull / Drag „

Hungarian : Húz , Sumer : hur

Kalif.Penutian : Nisenam : hoto „ to , drag „ , Miwok : kuts

Mayan : hootz

Chipayan :  Chipaya : huesa

179.ÍJ „ Bow „

Hungarian : íj , Sumer : gil „ to , bend „

Kalif.Penutian : Rumsen c. : tiyo-s , Chalon C. : toiyos , 
Wintu : muj „ bow „ /kali „ bowstraing „ ,

Maidu : nolo , Tule-Kaweah Y. : ului

Mayan : Tzeltal : yalab , Chol : jalup / haluj-b

Mixe-Zoque : Sayula    „ spear / tree „ , Oluta : cuyu „ tree / stick „

Hibito-Cholan : Chalon : uyuk „ bolt „  / ulluc „ spear „

180.ÍRHA „ Dermis „

Hungarian : írha

Chipayan : Chipaya : irs „ blanket „

181.IS „ Also „

Hungarian : is , Sumer : aʃ „ alone „

Kalif.Penutian : Mutsun : yase , N.S.M. : ’eca

182.ISZ / ISZIK / IV „ Drink „

Hungarian : isz / iszik / iv , Sumer : isim „ thirst „

Kalif.Penutian : Plains M. : ’us.u , C.S.M. : ’u ʃ.u , S.S.M. : ’u ʃ.u , 
Coast M. : ussu ,Lake M. : ussu / ’ us.u , 
Mutsun : ukisi „ drink water „ ,Rumsen C. : ’ukke ʃ  / ’uk.e-ʃ , 
Chalon C. : uwe , Chochenho : ’uwe-t.o ,

Wintu : ciq , Yokuts : ’ugun „ to drink / has̝ak’ „  thirst „

Hibito-Cholan : Chalon :  s̆ih „  drink „ / s̆ihuc̆ „ drink „ , s̆ixyal „ drunkard „

183.ITT / IDE „ Here „

Hungarian : itt / ide , Sumer : ta11

Kalif.Penutian : Nisenam : hede

Mayan : jacaltec : eti , Huastec : tee

184.ÍZ / ÍZLÉS „ Taste „

Hungarian : íz / ízlés

Chipayan : Chipaya : osa „ taste „ , isqi „ gusto „

185.ÍZ / ÍZZIK „ Glow „

Hungarian : Íz / ízzik

Kalif.Penutian : Soledad C. : is-mi „ sun „

Mayan : Proto M. : si „ wood „ , Huastec  : si „ wood „ ,

Chicomuceltec : si „ fire / wood „

Mixe-Zoque : Sayula : wi.sic „ smoke „

Cullean : su „ sun „

Chipayan : Uru : aza / uxi „ light „  , uru : isis / chisi / uxi „ fire „

186.JÁR „ Walk „

Hungarian : jár , Sumer : gur „ to  turn / to return „

Kalif.Penutian : Plains M. : loj.u , plains M. : hojlo „ walk to / walker „ ,

Wintu : har / yar „ walk / go / move „ / yir „ slow „ , / yal „ stop „

Proto-W. : har-a „ go „

Mayan : ul / hul ( jő / jön / jönni „ come , to come „ )

Mapuchean :  mara „ run „

187.JÓ „ Good „

Hungarian : jó , Sumer : lu „ excellence „ / i(-a) „ the revored „

Kalif.Penutian : Wintu : yom , Lake M. : jomu , Maidu : ya / yaha / yaham

Mixe-Zoque : Oluta : oya

188.JÖN „ Come „

Hungarian : jön , Sumer gin „ walk / gin-gen „ come „

Kalif.Penutian : Plains M. : ’o.ni „ to arrive / to come „ , 
C.S.M. : ’yn.y „ come „ ,S.S.M. : ’yn.y „ come „ , 
S.S.M. : ’yny-st.l „ come „ ,

N.S.M. : ’y.ny / ’i.ni „ come „ / jo.wu’ „ go , to go „ ,

Wintu : hEn „ arrive / come „ / nu.y „ come „ ,

Patwin : hen / hina „ to arrive „ , Maidu o-yen „ to come „

189.KACAJ  „ Laughter „

Hungarian : kacaj

Mayan :  Kakchikel : ka-tsi7en „ laugh „

190.KACSA > PATI ( tájszó ) „ Duck „

Hungarian  : pati ( tájszó )

Kalif.Penutian : Mutsun : pate 2 goose „ , Maidu : poje , Nisenam : poje

Mayan : kuutsja

Chipayan : Chipaya : qaza / kosa

Mapuchean :  kaqe / caqe / cuchru

191.KAJÁL „ Eat „

Hungarian : kajál

Mixe-Zoque : Mixe : kaj „ to eat „ , Sayula : cayan „ food „

Chipayan : Kalalhuaya : oja „ eat „ , proto-Uru : oxa / uxa „ eat „

192.KAKAS „ Rooster „

Hungarian : kakas

Mayan : Itza : ahkax ( baromfi „ chicken „ )

193.KALAP „ Hat „

Hungarian : kalap

Mixe-Zoque : Mixe : kuyup

Mochican : Mochica : cojpam „ pants „

Chipayan : Chipaya : chulu

194.KANYAR „ Curve „

Hungarian : kanyar

Kalif.Penutian : Mutsun : anure „ bend „ , maidu : nolo „ bow „ ,

Wintu : muj „ bow „

195.KAP. „ Snap „

Hungarian : kap , Sumer : ka / ku / dab „ to seize / take / hold „

Kalif.Penutian : Wintu : pok

Mayan : Itza : pik

196.KAPTÁR „ Beehive „

Hungarian : kaptár

Mayan : Yucatec / Itza / Kanjolabal : cab , Tzotzil / chol : c̆ab

197.KAPU „ Door „

Hungarian : kapu , Sumer : ka / babu „ door „ / gababum „ shield „

Kalif.Penutian : Lake M. : ka , Coast M. : ka

Chipayan :  Chipaya : cax

198.KARMOL / KARCOL / KAR  „ Scratch „

Hungarian : karmol / karcol , kar

Kalif.Penutian : Wintu : k’ar „ scratch „ / kor / kur „ to scrape „ ,

Proto-Wintu : k’ar-a / gʰar „ scrape „ / kor „ scratch „ ,

Patwin : k’orasy „ to scratch „ , Plains M. : cu.ju „ scratch „

Mayan : parok „ scrape „ ,

199.KAVAR „ Stir „

Hungarian : kavar / kever

Kalif.Penutian : Plains M. : kuca.l-y , S.S.M. : juwa.p-st.l „ to stir „ , 
N.S.M. : juwa.p-y

200.KEFE / FAROK „ Brush „

Hungarian : kefe / farok

Kalif.Penutian : Plains M. : cav.e , N.S.M. : caw.ena

201.KÉK „ Blue „

Hungarian : kék , Sumer : gig / kukku „ dark „ / sig „ green „ / yellow „

Kalif.Penutian : Wintu : sek , Mutsun : tcese

202.KELET „ East „

Hungarian : kelet

Kalif.Penutian : Wintu : kel

Mayan : lakin 

203.KELL „ Must „

Hungarian : kell

Kalif.Penutian : Wintu : kele / kil

204.KELME „ Cloth „

Hungarian : kelme

Mayan : Tzotzil : cuil / cuul

205.KELNI „ To rise „

Hungarian : kelni

Kalif.Penutian : Miwok : ka.l , Mutsun : lake

206.KENYÉR „ Bread „

Hungarian : kenyér , Sumer : kuni-ir

Kalif,Penutian : Wintu : kanil

207.KEREK „ Round „

Hungarian : kerek

Chipayan : Uru : kuri-kuri   „ spider , Chipaya : kalakala  „ spider „

208.KERES „ Search „

Hungarian : keres

Chipayan : Chipaya : kur , Uru : kurachai

209.KERT „ Garden „

Hungarian : kert , Sumer . kiri / gere

Kalif.Penutian : Miwok : ké’luh , Mutsun : kero

210.KERÍTÉS „ Fence „

Hungarian : kerítés , Sumer : karbis / gigir / ki-ʃe-er

Kalif.Penutian : Miwok : keluh , Mutsun : kero